A randin reflexből olyat mondtam, amitől a pincér is sajnálni kezdett
Első randi volt, szerintem egész jól ment. Nem mondtam semmi végzeteset, a beszélgetés is működött, már majdnem elhittem, hogy normális embernek tűnök. Aztán a pincér letette elém az italt, és én teljesen automatikusan azt mondtam: „Köszönöm, anya.” A lány rám nézett, a pincér is rám nézett, én pedig abban a másodpercben tudtam, hogy a romantika most csöndben kisétált az étteremből. Próbáltam nevetéssel menteni, de csak az a fajta nevetés jött ki, ami inkább bocsánatkérés. A lány végül megszólalt: „Nyugi, legalább most már tudom, ki jön elő belőled stresszhelyzetben.”