Az a pillanat, amikor egy félmondatból lett teljes társadalmi helyzet a többiek örömére #0
Senki nem számított jelenetre, legkevésbé én, amikor véletlenül kihangosítottam valamit, aminek semmilyen hangformában nem kellett volna léteznie nyilvánosan. Onnantól már nem menekülhettem, csak emberileg végig kellett vinni a jelenetet.