A táblánál láthatóan elpárolgott minden, amit előtte tudtam
Egész este tanultam arra a felelésre. Otthon még olyan szépen összeállt a fejemben minden, hogy már majdnem sajnáltam, milyen könnyű lesz. Aztán kimentem a táblához, és mintha valaki gondosan kitakarította volna az agyam. A tanár kérdezett valamit, én pedig annyi ideig néztem a krétát a kezemben, mintha az lenne a valódi vizsgafeladatom. A végén már nem a jó választ kerestem, csak valami emberi hangzást, amiből nem látszik teljesen, hogy belül minden összeomlott. Az osztály csendje nem rosszindulatú volt. Csak túl pontos.