A főnöknek szánt üzenet nem a főnöknek ment, hanem mindenkinek
Egy hosszú, teljesen értelmetlen megbeszélés közben rá akartam írni a kollégámra, hogy „ha még egyszer elhangzik a szinergia szó, felállok és kisétálok a személyiségemből”. Az ilyen mondatok arra valók, hogy egy ember elolvassa, küldjön egy röhögős emojit, és mindenki menjen tovább. Én viszont nem neki küldtem, hanem a teljes céges csatornára. A teljesre. A főnökkel, a HR-essel és azzal a partnerrel együtt, aki addigra már háromszor mondta ki a szinergiát. Először csend lett, aztán valaki véletlenül egy tapsoló reakciót nyomott az üzenetemre. A főnököm csak ennyit írt: „köszönöm az őszinte állapotjelentést”. A meeting után külön félrehívott, és olyan kedvesen kérdezte meg, hogy minden rendben van-e velem, hogy attól sokkal rosszabbul éreztem magam. Azóta minden elküldött üzenetet úgy kezelek, mintha valami robbanásveszélyes szerkezet volna.