A munkahelyi üzenet, amit nem annak az egy embernek küldtem el
Egy hosszú meeting után írtam volna a kollégámnak, hogy „ha ez még húsz percig tart, én spirituális köddé válok”. Az ilyen mondatok arra valók, hogy egy ember elolvassa, halkan felröhögjön, és mindenki menjen tovább az életével. Ehelyett én olyan magabiztosan nyomtam rá a küldésre, mint aki a technika ura. A probléma csak az volt, hogy nem a kollégának ment, hanem a teljes csapatnak. Benne a vezetővel, két új belépővel és azzal az emberrel is, aki a meetinget tartotta. Másodpercekig semmi. Ez volt a legrosszabb rész. Aztán a HR-es sírva nevetős emojit küldött. Utána a főnököm annyit írt: „értékelem a költői megközelítést”. Azóta minden üzenet előtt úgy ellenőrzöm a címzetteket, mintha bombát hatástalanítanék.